Intézményünkben bevált jó gyakorlatainkat szívesen megosztjuk az érdeklõdõkkel…
Ökoiskolai tevékenységünk:
Intézményünk hosszú évek óta kiemelt hangsúlyt fektet a
környezettudatos nevelés megvalósítására, melynek elemeit pedagógiai programunk
részletesen tartalmazza. Tevékenységünk eredményeképp 2010 tavaszán nyertük el
elõször az Ökoiskola címet, majd a 2013-as hosszabbítást követõen 2016 végétõl
már Örökös Ökoiskola vagyunk. Az elmúlt évek alatt sikerült a pedagógus
kollégákkal, és diákjainkkal is elfogadtatni az ökoiskola szemléletet, s egyre
inkább hétköznapjaink részévé válik a környezettudatosabb gondolkodás. Mára
teljes körû, folyamatos szelektív hulladékgyûjtés mûködik intézményünk egész
területén, és az évente kétszeri papírgyûjtés mellett – szülõi igényre – évente
egyszer az elektronikai hulladék gyûjtését is megszervezzük. Kiemelt figyelmet
fordítunk víz és áram használat takarékos használatára. Már hetedik éve
dolgozik a gimnazista diákok aktív közremûködésével a Környezetvédelmi
Kommandó, amely szervezetten segít a szelektív hulladékgyûjtés
megvalósításában, szemétszedési akciókban és az iskola vállalt feladatainak
megvalósításában. Évek óta mûködik „Diák tanít diákot” programunk, mely során
gimnazista diákok készülnek fel, és interaktív, játékos formában adják tovább
tudásukat egy-egy „zöld” témában alsó tagozatos társaiknak. Mind a
gimnáziumban, mind az alsó tagozaton van Ökoszakkör, melynek tagjaival
kiemelten van lehetõségünk fenntarthatósági problémákkal foglalkozni. Hatalmas
udvarral rendelkezünk, ennek fejlesztését, zöldítését pályázati forrásokból
igyekszünk lépésenként megvalósítani (pl. Zöldövezet, LÉPJ! PMJV Önkormányzat
pályázata). A városi programok aktív résztvevõi vagyunk (PMJV Önkormányzat
Lépj!- környezeti nevelési programja, városi faültetések,..) de önálló
eseményeket is szervezünk (Projekthét, Víz napja és Föld napja programok,stb..),
illetve országos akciókhoz is csatlakozunk (Kinn az osztály nap,
Fenntarthatósági Témahét,Te Szedd..). Az évek során jól mûködõ
kapcsolatrendszert alakítottunk ki Pécs város „zöld” szervezeteivel
(Ökováros-Ökorégió Alapítvány, Zöld-Híd Alapítvány, Duna-Dráva Nemzeti Park.).
Az iskolán belüli és kívüli kommunikációra is igyekszünk hangsúlyt fektetni
(iskolai honlap, facebook, Árpád Hírmondó , Ökofal). Újszerû ötletként
megalkottuk iskolánk 12 pontból álló Zöld Házirendjét, mely minden
osztályteremben helyet kapott.
Fejlesztési terv készítése
matematika órákra az országos kompetenciamérési eredmények elemzése alapján
A kompetenciamérési eredmények közzétételét követõen az
intézményi visszakódolt adatok alapján az adott tanulócsoport matematika
tanárai kigyûjtik a saját tanulóik matematikai mérési adatait. Meghatározzák a
tanulók matematikai képességszint szerinti sorrendjét és kiszûrik azokat a
tanulókat, akik a hatodik. évfolyamon, a 3-as; nyolcadik és tízedik évfolyamon
a 4-es képességszinten, vagy az alatt teljesítettek. Ezeknek a tanulóknak a
fejlesztésére kiemelt figyelmet kell fordítani.
Tanulócsoportonként összesítjük a tanulók által nem
megválaszolt, vagy csak hibásan megválaszolt feladatokat. Kiválogatjuk, hogy
melyek voltak azok a feladatok, amelyet a csoport tagjai közül legalább 75%
illetve 50% nem oldott meg. Ezek a problémás feladatok/feladattípusok.
Kigyûjtjük e feladatok témabesorolását és nehézségi szintjét, majd összevetjük
az elõttünk álló tanév tanmenetének tananyagával. Ez alapján meghatározzuk,
hogy az adott tanévben, az adott tanulócsoportban - elsõsorban a gyengébb
képességszinten álló tanulók számára - mely tananyagrészeket és feladatokat
kell kiemelt hangsúllyal tanítani.
Mindezt az elemzést és feladat meghatározást egy dokumentumban
rögzítjük és munkaközösségünk onedrive csoportoldalán tároljuk.
Tanulói együttmûködésen alapuló tananyag feldolgozás matematika órákon, az 5-12. évfolyamon:
Matematika órákon kiemelt célunk, hogy folyamatosan
gondolkodásra, ismereteik gyakorlati alkalmazására, komplex személet
kialakítására neveljük a diákokat. Pedagógiai programunk szerint is fontos,
hogy képesek legyenek másokkal együtt, összefogva, megfelelõ munkamegosztást
kialakítva és betartva dolgozni. A tanórákon is „gyakorolniuk kell” ezt a
tevékenységet - azaz minél többször csoportmunkában célszerû feldolgozniuk a
tananyagot.
Páhi Zsuzsanna mesterprogramjának egyik kiemelt célja, hogy
bemutassa a matematika munkaközösség számára e lehetõségeket. Jelenleg az 5-6.
évfolyamos matematikaoktatáshoz készült el egy módszertani ajánlás (tanmenetben
konkrét órák megjelölésével és a használható módszer és taneszközök külön dokumentumban
való rögzítésével).
A tanárnõ közel 30 éves tanítási gyakorlata során sok játékos
(pár- vagy csoportmunkában használható) taneszközt fejlesztett, pl.
memóriajátékokat, dominókat, csoportmunkában használható feladatkártyákat,
tanulói kísérletezést célzó feladatlapokat és egyéb módszertani segédeszközöket,
melyeket megosztott kollégáival. Szélesebb körû felhasználása növeli a tanulók
motivációját is a matematika órákon.
Az IKT használattal segített tananyag feldolgozás és
gyakoroltatás, az IKT alapú számonkérés is növeli a tanulói eredményességet,
segíti az egyéni értékelés és fejlesztés lehetõségét (Redmenta, thatquiz,
Kahoot, LearningApps).
A tanárnõ tanári gyakorlatának megsegítése érdekében 16 éves
kutatómunkát végzett. A nyelvi normára irányuló kutatásai és sikeresen
megvédett PhD disszertációja alapján bizonyítást nyert, hogy az a
nyelv(használat), amellyel a tanulók a nyelvtanórákon (a használatban lévõ
tantervek és tankönyvek alapján) a vizsgálat tárgyaként találkoznak, nemigen
hasonlít arra, amely a társadalmi praxisban körülveszi õket. Márpedig az iskola
nem mondhat le az anyanyelvoktatás alapvetõ céljáról és feladatáról, hogy jól,
hatékonyan kommunikáló, a különféle stílusokat és regisztereket, kódokat
autonóm módon kezelni tudó fiatalokat bocsásson ki falai közül.
A valós nyelvhasználatban mûködõ területi és társadalmi normák
tananyagba való integrációja egyfelõl a motivációkeltés szintjén bír
jelentõséggel, amennyiben a tanuló felismeri saját nyelvváltozatainak (intuitív
módon használt) normáit, másfelõl ráébreszti arra, hogy õ maga is használója és
alakítója, követõje és alkotója a nyelvközösségek által kialakított normáknak.
Motiválttá és tudatossá válik szituációfüggõ nyelvi teljesítménye
kialakításában, miközben mások (nem-sztenderd) nyelvhasználatával és
személyével szemben toleráns magatartást tanul.
Kutatása során magyar nyelvi tankönyveink normaszemléletét
vizsgálva, egyrészt a nyelvi norma definíciójának kialakításán dolgozik,
másrészt a gyakorlatban ma is hasznosítható példákat keres a fent vázolt
szemlélet megvalósításához. Tanítási gyakorlatában az élõ nyelvhasználat
tanítását igyekszik megvalósítani. Egy preskripciótól mentes nyelvhelyességi
szemlélet kialakítására törekszik a magyar nyelvi órán, amelyet a nyelvszokás
állandó ellenõrzése mellett, a sztenderd norma nyelvközösségben kiemelt szerepének
szem elõtt tartásával is lehetségesnek tart.
Konfliktusmegelõzési-és kezelési
módszereinkbõl:
Osztályszabályok megalkotása: Minden osztály a tanév
elején maga alkotja meg saját közösségi szabályait, melyek kikerülnek az adott
osztály faliújságjára. A gyakorlat mögött meghúzódó elmélet, valamint eddig
tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy a diákok sokkal inkább figyelnek
azoknak a normáknak a betartására, amelyeket õk maguk alkottak. Szükséges
ugyanis, hogy az egyén (jelen esetben a tanuló) belsõvé tegye a normákat, és
normaszegés esetén ne csak a kívülrõl jövõ negatív szankció elkerülése
érdekében kényszerüljön azok betartására, hanem tartsa értékesnek a
normakövetést (Andorka Rudolf 2006. Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó,
Budapest. 2006: 569, 571).
A szabályok megalkotása osztályfõnöki órákon történik, amikor
egy-egy osztály tagjai pl. a „gömb” vagy kétpár módszer segítségével
kiscsoportokban alkotnak meg 4-6 (még könnyen betartható számú)
szabálytartalmat/szabálypontot, illetve (kisebb diákok esetén) a tanár által
kínált több szabály közül választanak ki adott számú szabályt. A szabályok
megfogalmazásáról, leírásáról, kifüggesztésérõl, ahogy azok betartásról is az
adott osztályközösség tanulói gondoskodnak.(A program kezdetei 5-6 évre nyúlnak
vissza iskolánkban, rendszeresen 2 tanéve alkalmazzuk.)
Az ARIZONA PROGRAM lehetõvé teszi a nyugodt légkörû
tanítást és tanulást a tanórákon.
A program segíti az iskolai szabályokhoz, normákhoz való
alkalmazkodást, a közösségbe való beilleszkedést. (A programot 4. tanéve
alkalmazzuk, átvett gyakorlatot adaptáltunk, szerepel Házirendünkben is.)
Célja annak biztosítása, hogy a tanulni szándékozó diákok
jogait megvédje az órák normális menetét zavarókkal szemben és a tanár is
nyugodt körülmények között végezhesse munkáját.
A program nem a büntetésre, sokkal inkább a tanulók
felelõsségtudatára épül. Megtanulják, hogy a cselekedeteiknek következménye
van: önállóan dönthetnek a magatartásukkal kapcsolatban, és a döntésükért õk
maguk a felelõsek.
A program három alapelvre épül:
- minden diáknak joga van a zavartalan tanuláshoz;
- minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz;
- mindenkinek tisztelnie kell mások jogait.
Aki a fenti elvek ellen vét, és nem akar, vagy nem tud
viselkedésén változtatni, figyelmeztetés után köteles az órát elhagyni és a
Gondolkodószobába távozni. A tanuló a Gondolkodószobában az ott lévõ felügyelõ
segítségével kitölti a Felelõsségteljes gondolkodás és cselekvés címû
kérdõívet, amelynek nevelõ célzata van: arra ösztönzi a tanulót, hogy gondolja
végig a történteket, tudatosítsa magában a viselkedésének, ill. a döntésének
következményeit.
A nevelõtestület felhõ alapú együttmûködése
Iskolánk több éve megelégedéssel használja az ingyenesen
elérhetõ Microsoft Office 365 Oktatási verzió nevû csomagot. Nevelõtestületünk
nagy létszáma és a rendszeres, gyors határidõs feladatok, illetve a többek
együttmûködését kívánó feladatok motiválták a szélesebb körû bevezetést.
Intézményünk minden tanulója és dolgozója rendelkezik egy felhasználói fiókkal,
melynek köszönhetõen bárki kapcsolatba tud lépni bárkivel. Minden felhasználó
kap egy üzleti szintû levelezési, naptár és névjegykezelési rendszert 50GB-os
postaládával, továbbá 1TB felhõ alapú tárhelyet a fájlok tárolására, és
megosztására. A felület kezelését az iskola rendszergazdája végzi, így
bármilyen probléma helyben könnyen megoldható.
Az Office 365 segítségével különbözõ zárt webhelyeket lehet
létrehozni, melyeken különbözõ anyagokat helyezhetnek el a dolgozók.
Iskolánkban külön webhely van a tantestület és a vezetõség számára. Ezen kívül
minden munkaközösség számára létrehoztunk egy weboldalt. A webhely segítségével
a dolgozók bárhonnan elérhetik, szükség esetén módosíthatják, szerkeszthetik a
szükséges dokumentumokat, egy idõben több személy is dolgozhat egyazon
dokumentumon.
A diákok is rendelkeznek belépési azonosítóval, így a tanárok
tanulói csoportokat hozhatnak létre. A csoportok egyszerûen tudnak kommunikálni
egymással, a fájlmegosztás egy a külvilág számára zárt rendszerben történik.
Az Office 365 naptára segítségével nemcsak saját
idõbeosztásunkat készíthetjük el, hanem egyes csoport naptárak (Tantestület,
Vezetõség, Tanulói csoportok) hozzáadásával, más eseményekrõl is idõben
értesítést kaphatunk.
Együtt többre jutunk!
A tanulószervezetté válás útjain
A tanulószervezetté válást vizsgálva Puglics Éva igazgatóhelyettes és iskolai pszichológussal arra keressük a választ, mik a tanulószervezetek ismérvei, és hogyan fordulhatnak a tanulószervezetté válás irányába az iskolai közösségek, milyen vezetői és tanári lépéseket kell tenni a tanulószervezet, a szakmai tanulóközösség kialakítása érdekében. Ezeket vizsgálva érdemes megismerni a szervezetdiagnózis lépéseit, eszközeit, az elemző és fejlesztő technikákat, a szervezeti hatékonyság mérését, valamint ezek értékelési módjait, a kapott eredmények értelmezését.
A szervezeti fejlesztés érinti a kommunikáció, a vezetési stílusok, a konfliktusok felismerését, típusait és azok kezelési technikáit. Mindezek ismeretében kialakítható a hatékony vezetői stílus, mely elengedhetetlen a tanulószervezetté válásban.
- 1. A Thomas-Kilmann teszttel történő konfliktuskezelési stratégiák vizsgálata után tudatosabbá tehető egy csoporton belül a konfliktusmenedzsment és a kommunikációs stratégiák fejlesztése.
- 2. A lelki egészségről, annak fenntartásáról, a társas készségek (empátia, kapcsolatépítő képesség) erősítése lesz a központi téma.
- 3. A tudatosság fejlesztésének (céltudatosság, testtudatosság), jobb és bal agyféltekei működések összehangolásának beépítési lehetőségei a mindennapi oktatásba.
